Közel fél éve, hogy elindult a School to Success

Szeptemberben hatalmas lelkesedéssel vágtunk bele a felzárkóztató iskolai projektünkbe, amelyet a Kárpátaljáról érkezett gyerekeknek dolgoztunk ki. A nálunk élő menekült gyerekek a háború, a járvány és a szegénység miatt évekkel vannak lemaradva társaikhoz képest a tanulmányaikban. Büszkék vagyunk rá, hogy az UNICEF-fel partnerségben egy olyan átfogó rendszert hoztunk létre, ami ma Magyarországon egyedülálló, abból a célból, hogy a gyerekek minél hamarabb integrálódhassanak a helyi tanintézményekbe.

A kezdeti nehézségek ellenére mára elmondhatjuk, hogy kialakult egy rend, egy tanmenet, ami mindent biztosít a Kárpátaljáról érkezett menekült fiatalok fejlődésére. Az iskola kezdete óta rengeteg színes programmal készültek a tanítók a kisdiákoknak, annak érdekében, hogy a tanulás még izgalmasabb legyen.

A Vekeri tavi kincsvadászat, a kupakgyűjtés és szelektálás vagy az ősz ünnep mind-mind egy átlagos debreceni iskolában is helyt állna. A pedagógusoktól sokszor elhangzik az a kijelentés, hogy ezeknek a nebulóknak érdekessé, játékossá kell tenni a tanórákat. Az integrációt már egészen kiskorban elkezdik az oktatók, a diákok mellett jelenleg 12 kárpátaljai óvodással is foglalkoznak. Összesen öt csoportban 51 menekült gyerek oktatását végzi az itt dolgozó tíz pedagógus. A gyerekek pedig előszeretettel készülődnek minden reggel az iskolába és óvodába.

"Itt tanultam meg olvasni. Nagyon szeretem a tanárokat, mindig kedvesek hozzánk. Az osztálytársaimat is megkedveltem, nem kiabálnak velem. Szeretek itt lenni! "- A 9 éves Noémi minden nap lelkesen jár az iskolába.

A 7 éves kis Emillia az óvódás Süni csoportba jár, és szintén nagyon pozitív véleményekkel nyilatkozott. Mesélte, hogy neki a festés és a rajzolás a kedvenc elfoglaltsága.

A hónapok során a gyerekek a tanító néniket és bácsikat is a szívükbe zárták. A tanítók lelkiismeretesen, teljes erőbedobással azon dolgoznak nap, mint nap, hogy ezek a kisdiákok megkapják a megfelelő szintű oktatást, és ezt a szintű törődést a fiatalok is megérzik. A pedagógusok pedig őszinte örömmel mesélnek a munkatársaknak, hogy a kisdiákjaik napi szinten milyen meglepetést tudnak okozni nekik.

Például, amikor Andi néni az óvónéni, a süni csoport legapróbb tagjait beültette a kisbuszába és viccből megkérdezte tőlük:- Na gyerekek, hova menjünk? Az állatkertbe vagy az aquaparkba? - Mire a gyerekek egyöntetűen azt válaszolták, hogy az óvodába menjünk!- Megdöbbentek, hogy inkább az óvodát választották az aquapark helyett, de végtelenül büszkék voltak rá.

A közoktatáshoz igazodva számos tantárgyat tanítanak a fiataloknak, többek között matematikát, kémiát és magyart is. Ezekből a tárgyakból majd osztályozó vizsgát is tesznek év végén. Emellett a tervek szerint ebben az évben bővül az órarend olyan tantárgyakkal is, mint például ének-zene, dráma vagy etika.

Mivel az oktatásra és a különböző kreatív foglalkozásokra hatalmas igény van, ezért délutáni szakköröket is indítottunk, ahová az érdeklődő fiatalok jelentkezhetnek. Ezek közül a legsikeresebb a szerelő-szakkör. Külön öröm számunkra, hogy ezt a szakkört egy szintén Kárpátaljáról érkezett munkatársunk vette irányítása alá. A fiatal fiúk kíváncsian figyelték, ahogy Jancsi bácsi tanítja nekik a kalapáccsal és a fűrésszel való munkálatokat.

Hálásak vagyunk, hogy már lassan fél éve sikeres a program és a közös együttműködésünk is a nemzetközi szervezettel. Mind a tantermek felszerelését, mind pedig a pedagógusok bérköltségét az UNICEF támogatásával tudjuk finanszírozni. Az anyagi támogatás mellett,  persze ne feledkezzünk meg a szakmai tapasztalatcseréről sem, hiszen mi Dorkász dolgozók is rengeteget tanultunk az évtizedet óta menekültekkel foglalkozó szervezettől.