Szorzás, osztás szórakoztatóan - Miképpen legyen izgalmas a matek egy gyereknek?

2023.01.06

Ha visszagondolunk saját iskolai tanulmányainkra, a matematika sokunk számára mumus tantárgynak számított. Az UNICEF partnerségével működtetett iskola kisdiákjai mégis minden nap bőszen készülnek erre a nehéz tárgy óráira. Nem csoda, hiszen Judit néni játékos és kreatív formában próbálja megtanítani a gyerekeknek a matematika alapfogalmait.

"Volt egy tanulóm, aki már elment Fonyódra a családjával, de nagyon a szívemhez nőtt. Miután pénteken elköltöztek a kempingből vasárnap rám írt és kérdezte tőlem: - Judit néni, lesz holnap iskola? Mondja meg Rikinek, hogy tanuljon! Mire én válaszoltam: - Igen lesz, és megmondom neki! Te is tanulj majd, hiányozni fogsz nekünk! Erre azt felelte, hogy maga is hiányozni fog nekem!"

Mesélj kicsit az osztályodról! Hányan vagytok egy csoportban? Tanulás szempontjából milyen szinten állnak a fiatalok?

Jelenleg az osztályomban 14-en vagyunk, de ez hamarosan változni fog, mivel a meglévő 4 osztály mellett lesz még egy ötödik csoport is. Ennek következtében néhányan átkerülnek majd abba az osztályba. A diákok többsége rendelkezett alapszintű tudással, viszont nem a koruknak megfelelő volt az ismeretük. Írni valamilyen szinten tudtak a fiatalok, azonban csak nyomtatott betűkkel. Továbbá mindig csak a keresztnevüket írták le, a vezetéknevüket sorra elhagyták, ilyenkor szólnom kellett, hogy a teljes nevüket írják fel a lapra.

Szorgalmasan tanulnak a menekült gyerekek
Szorgalmasan tanulnak a menekült gyerekek

Visszaemlékezve az első napomra kicsit féltem. Eddig csak magán diákokat tanítottam, csoportosan még nem tartottam órákat. Őszinte leszek, az első hét nagyon nehéz volt, de utána már gördülékenyen ment a tanítás és jó volt ide kijönni. Odaszaladnak hozzám a gyerekek, segítenek hozni a könyveket, ez rengeteg energiát ad számomra. Nemcsak ők, hanem én is tanulok velük együtt. Ez egyfajta szimbiózis. Persze vannak olyan napok, amikor rosszabb kedvem van, de ezt megérzik rajtam és ilyenkor együttérzőek. Elmondhatom, hogy megtaláltuk a közös nevezőt, és szerintem egy jó kapcsolatot alakítottunk ki egymással.

Jelenleg mit tanítasz az osztályodnak?

Én matematikát tanítok. Az egyszerű számok átismétlésével kezdtük és eljutottunk a szorzás, osztásig. De például átvettük már a mértékegység átváltásokat, geometriából pedig a körző használatot. Most próbálom a szöveges feladatok értelmezését is bevezetni a tanórákba.

Hamarosan új tárgyakat is felveszünk az órarendbe. Lesz majd technika órám is, amely során a KRESZ fogalmait és gyakorlatát fogom ismertetni a gyerekekkel. Sok ötletem van, főként hétköznapi dolgok ismeretét szeretném tanítani nekik, ilyen egyszerű dolgokra gondolok, mint egy nyakkendő megkötése. Emellett a dráma és az énekóra is újdonság lesz a számukra. Itt is lépésről lépésre haladunk majd. Énekórán elsőként a Himnuszt és a Szózatot fogjuk átvenni.

"Úgy gondolom, hogy a testnevelés óra hiányzik a gyerekeknek legjobban. Hatalmas a mozgásigényük. Ezért karácsonyra az osztályomat megleptem egy focilabdával, hogy bárki használhassa."

Milyen módszerekkel tanítasz?

Szeretném kézzel foghatóbbá tenni számukra a matematikát. Gyakorlatiasan tanítok, így könnyebben jegyzik meg a diákok az órán elhangzottakat. A módszerem az, hogy mindenhez kössenek valamint. Például, ha nem tudják mennyi 1 kg akkor társítsák azt valamihez, ami megfogható és már ismerik, mondjuk 1 kg cukorhoz, amit a boltban megvesznek. Emellett tanulópárokat is alkotunk. Ez azt jelenti, hogy egy jobb tanulót és kevésbe jó tanulóval csoportosítok. Figyelek arra, hogy aki előrébb tart a tanulásban ne megoldja a feladatokat, hanem megmutassa a párjának, hogy hogyan kell megfejteni a példákat.

Főleg azt szeretném elérni, hogy a hétköznapokban tudják használni, amit a tanórákon megismertek. Fogunk majd csekket kitölteni helyi értéknek megfelelően, valamint levelet is megcímezni.

"Boldoguljon az életben, és hasznos tagja legyen a társadalomnak. Ha majd ők lesznek szülők tudjanak az ő gyerekeiknek segíteni."

Szívesen járnak a gyerekek Judit néni óráira
Szívesen járnak a gyerekek Judit néni óráira

Néha matematika vicceket is használok az oktatáshoz. A száraz tények nem kötik le a figyelmüket, és nem is biztos, hogy megragad majd az emlékezetükben. Hiába mesélném el a történetét, hogy az egész számok halmazát azért jelöljük nagy Z betűvel, mert a német Zahlen (számok) szóból ered, nem fogják így megjegyezni. Helyette próbálom úgy vegyíteni a vicces és játékos dolgokat, hogy hasznos legyen. Ezt a kis viccet elég sűrűn szoktam mesélni a gyerekeknek:

Egy nő sétál egy sötét utcán, majd egy rabló megtámadja őt. Egyszer csak az egyik bokorból kiugrik egy maszkos férfi és megmenti a nőt, majd egy nagy Z betűt vés a fába. Mire a nő felkiált: köszönöm, hogy megmentettél egész számok halmaza!

Az iskolai normákat nehéz volt megszokniuk a gyerekeknek?

Igen, elég nehéz volt a rutinhoz hozzászokniuk. Az első órákon anélkül kiabálták be a megoldást, hogy jelentkeztek volna. Apró lépésekben haladtunk, először azt tanítottuk meg, hogy jelentkezzenek. Majd, ha felszólítom, csak akkor mondják meg a választ. Valamint kihívás volt még leszokatni a csipkelődésről, verekedésről a diákokat. A mai napig jelen van még, de már jóval mérsékeltebb. Azonban szépen haladunk, ma már hetesem is volt, ő törli a táblát, kiáll az osztály elé és elmondja a jól ismert szöveget. A házi feladatokat is már rendszeresen megcsinálják, sőt igénylik is! Ha úgy engedem őket haza, hogy van házi feladat, másnap mindig jelzi valaki.

A gyerekek készen állnak arra, hogy egy debreceni iskolában folytassák a tanulmányaikat?

Szeptember óta van olyan tanítványom, aki meglepően sokat fejlődött. Természetesen mindenkin látom az előrelépést, azonban van olyan fiatal, akin kiemelten jelentős előrehaladás látható.

"Szerintem mindenki tudná folytatni csak akaraterő és idő kell hozzá. Nagy hátrányból indulunk, de ezek a gyerekek is alkalmasak a továbbképzésre, a fejlődésre. Nem különbek az átlag iskolás diákoktól."

A tanulószoba lehetőséget ad a mégtöbb gyakorlásra
A tanulószoba lehetőséget ad a mégtöbb gyakorlásra

Volt egy kisfiú, aki minden reggel már jóval órák kezdete előtt a kék táskájával a hátán várta az iskolát a recepció előtt. Ő a kezdő csoportba került, mivel még nem volt olyan szinten, mint a korának megfelelő, de szeretett volna feljebb lépni, hogy a korcsoportjával egy osztályba kerüljön. Mondtam neki, hogy járjon a tanulószobába és segítek neki megtanulni az alapokat. Biztattam, ha memorizálja a szorzótáblát, akkor átkerülhet a nagyobbak csoportjába, ahol már vele egykorúak vannak. Hoztam neki egy balkezes vonalzót is, és megmutattam neki hogyan kell balkézzel szerkeszteni vele. Benne nagyon nagy az akaraterő. Csak egy átlagos tinédzser szeretne lenni, aki a saját korosztályával együtt akar iskolába járni, és velük együtt megélni a közös programokat.

Az egyik délutáni tanulószobában, ő jelent meg egyedül. Pont fúrták a táblát, így nehezebb is volt gyakorolni, de mégis eljött és végig ott maradt, szorgalmasan gyakorolta a szorzótáblát. Végül megérte a sok befektetett energia, mert most már a nagyobbak csoportjában folytatja a tanulást.

Ez alatt a pár hónap alatt volt-e meghatározó emlékezetes momentum számodra?

Persze, rengeteg pozitív élményben volt részem! Most elkezdtünk egy új projektet, amely során kis cédulákra mindenki felírta, hogy mi szeretne lenni, ha felnő. Az a tervem, hogy ezeket a vágyakat kitűzzük majd a falra, így mindennap a szemük előtt lesz, és motiválja majd őket. Én pedig, segíteni fogok nekik és elmondom, mit kell tenniük ahhoz, hogy ez megvalósuljon.

Sokan focisták akartak lenni. De volt olyan diákom, akinek az a vágya, hogy építész legyen. Ő például nagyon szeret origamizni. Van, aki a szépészet iránt érdeklődik, és műkörmösként képzeli el magát. Azonban volt egy kislány, aki nagyon meglepett a válaszával. Ő matematika tanár szeretne lenni. Eddig még senki nem mondott nekem ilyet, meghatódtam és ez igazán érzékenyen érintett.

Ezekért a pillanatokért tudom, hogy jó irányba haladunk és szükség van a munkánkra.