Segítség, okosan!
Bizonyára már tudjátok, hogy milyen alapellátásokat biztosítunk a menekültek részére, azonban eddig a szociális oldaláról még nem közelítettük meg ezt a témát. Mélyedjünk el kicsit jobban ezekben a kérdésekben, és most ismerjétek meg ezen részét is a Befogadóközpontnak!
Sokan kérdezitek tőlünk, hogy - Hányan élnek most a kempingben? Melyik részről érkeztek? Beszélnek magyarul? Mire van szükségük? -Számottevő kérdések ezek, hiszen aki nincs nap mint nap itt a központban kíváncsi lehet milyen emberek élnek itt.
Jelenleg 188-an laknak itt a Befogadóközpontban és minden menekült kárpátaljai részről érkezett, így teljes mértékben magyarul beszélnek. Főként roma származású nagycsaládos menekültek élnek itt köztünk, így sok esetben egy családban 4-5 gyermek is van.
Többségük alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, így az írás és olvasás készségük nagyon minimális szinten van. Nem gyakorolták, nem fejlesztették magukat, ezért szeretnénk mi a kezünkbe venni az irányítást és felzárkóztatni őket ebben a létfontosságú kompetenciákban. Módfelett lényegesnek tartjuk ezt, hiszen a fő missziónk az, hogy önállóságra neveljük a menekülteket, amit úgy tudunk elérni, ha megtanítjuk őket az alapismeretekre.
Írás és olvasás nélkül nem tudnak munkát vállalni, ami következtében nem tudják eltartani magukat, ezáltal pedig elindul egy lavina a szegénység felé, amit nagyon nehezen tudunk megállítani. A származásuk miatt, sajnos sok munkáltató előítéletes, diszkriminálják őket, így még nagyobb a veszélyfaktor.
Fontosnak tartjuk tisztázni, hogy az itt lakók nagy része hátrányos helyzetből érkezett. Szegényes körülmények között teltek a mindennapjaik, valamint sokan köztük egészségügyi problémákkal is küzdenek, halmozottan hátrányos helyzetűek.
Szeretnénk azonban megakadályozni, azt a fajta szociális segélyezési körforgást, ami nem vezet hosszú távú járható út felé.
A Dorkász Alapítvány alapelve erre összpontosít. Nem egy passzív ellátási folyamatokat szeretnénk támogatni, hiszen ez által csak függőség alakul ki a rászorulókban.
A munka világát ismerik, hiszen otthon szinte mindenki dolgozott, azonban inkább két kezi vagy alkalmi munkákat végeztek, ami bevételéből nem tudtak fenntartható életet élni. Hónapról-hónapra éltek, így most, hogy elvesztették a havi jövedelmüket nagy szükségük van a támogatásra.
Természetesen tárgyi adományokkal mi is támogatjuk őket, azonban ami még fontosabb a természetbeni fejlesztés. A tartós eredmény csak így érhető el, ha a szemléletüket változtatjuk meg!
Mind az iskolai felzárkóztatással, mind a mentál higiénés segítségnyújtással az a célunk, hogy lépésről-lépésre segítsük elő a változást. Kitörjenek a nyomorból és önerőből teremtsék meg maguknak a mindennapi létszükséglethez a bevételüket. Ez egy hosszú folyamat, hónapokig is eltarthat mire látható sikereket érünk el, azonban kitartóan küzdünk azért, hogy ez az előrelépés minél hamarabb elérkezzen!
Kulcsfontosságú, hogy a gyerekek esetében időben kezdjük el a kockázat csökkentését. Ők a következő generáció, most kell nekik a helyes utat megmutatni, hogy később ne jussanak olyan sanyarú sorsra, mint a szüleik. Észrevehető, hogy a központban lakó 10 éves növésben lévő fiatalok nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak írni, olvasni, valamint az órát sem tudják leolvasni.
Volt olyan eset, hogy egy kisebb gyerekcsoport odajött hozzám és érdeklődött, afelől mikor lesz foglalkozás vagy az iskolai óra. Elmondtam nekik, hogy ma fél 11-től kezdődik majd. Válaszul pedig azt felelik: - Az mikor van? Ha nem kezeljük ezt a problémát, nagy az esélye, hogy később ezek a fiatalok is szociálisan hátrányos helyzetű felnőttek lesznek.
A szülők, biztonságos otthont és jobb sorsot szánnak a gyermekeiknek, azonban nem tudják hogyan érjék ezt el, ebben segítünk mi nekik, hogy egy rendes és könnyebb életet tudjanak élni!
A célunk az, hogy ne fenntartsuk a szegénységet, hanem megszüntessük azt minél hatékonyabb módszerekkel!